CoffeeRUN - Szintet viszünk az életedbe!

Szerző: Balázs Tündi Teljesen tudományos alapon kezdtem el rendszeresen futni 2012-ben.  Megmondta a kis hang a fejemben. 😜 Viccet félretéve, valóban, valahogy így volt. Ez a kis hang az a hang, aki nagyon is jól tudja, hogy mi lenne jó nekem, és ha elcsendesedem meg is hallom. Így kezdtem el 15 éve jógázni is, amikor azt sem tudtam mi az a jóga. Az hagyján, hogy én nem tudtam, de mikor a Google keresőbe beírtam, Ő sem! 😃 Nem hozott rá találatot…  Csak olyat, hogy „ingatlan bérleti joga”… én meg nem pont ezt kerestem. Na, a lényeg: a kis hang csak elvezetett egy helyre, ahol megtaláltam a jógaoktatómat, és lassan 15 éve, hogy így vagy úgy, de gyakorlom és tanítom. Később ugyanez a kis hang vezérelt ki engem az erdőbe futni úgy, hogy 👎 világ életemben utáltam futni  👎 nem szerettem a természetben járni, túrázni. Mindkettőt felesleges fáradtságnak éreztem… 😅 De 2012-ben megcsapott egy új szél, és kimentem a Görgényi útra, bementem az erd...

Szerző: Szász Irma Valójában fogalmam sincs mi az igazi oka, hogy futni kezdtem, viszont azt tudom, hogy miért nem hagytam abba! Nem voltam sem depressziós, sem elégedetlen magammal, unalmas perceim sem voltak, így kimerem jelenteni, hogy pusztán a mozgás, a szabadság, a társaság és a teljesítés mámoráért kezdtem művelni. Ezért ez sajnos nem egy tipikus sikersztori, bocsi.😀  (szerk.: szerintem nagyon is az!) A mozgás nem a futással kezdődött. Először a kerékpárral kötöttem mélyebb barátságot, miután Arnold barátom, aki már régóta biciklizett előállt a Balaton-kör tervével...Pfffuuu… rettenet volt, mert semmilyen állóképességgel nem rendelkeztem, viszont a távolság leküzdése hozta meg a varázslatot.  Kerékpáros barátokkal kimentem néha kocogni a szigetre, aminek nem nagyon volt még sportértéke, és rendszertelen is volt. Leginkább a társaság  miatt húztam futócipőt. Időközben megismertem Zoránt a hegyikerékpár versenyek világából, akivel sokáig nem...

Szerző: Kovács Orsi, CoffeeRunner Rengeteg történetet olvastam “nagy” és kevésbé neves futóktól, hogy ki, hogyan és miért húzott cipőt és indult el ezen a csodás úton. Én azok közé tartozom, akik a menedéket és a túlélést kezdtek el keresni az élet azon szakaszában, amikor tényleg totál rottyon van az ember, amikor minden reggel ébredés után már egyből azt várod, hogy valahogy teljen már el ez a nap is és este lefekvéskor, a marcangoló gondolatokkal a fejedben kívánod, hogy végre hunyd már le a szemed. És ez így megy egy végeláthatatlan, kínzó körforgásként. 2018 júliusa… Ekkor történt ugyanis, hogy a férjem közölte egy szép nyári estén a teraszunkon borozgatva, hogy boldogtalan és amúgy szerelmes lett valaki másba - persze ez így zanzásítva, de ez volt a lényeg…jött a fejlövés! Hirtelen, sokkolóan és megsemmisítően zúdult rám mindez! Egyik gondolat követte a másikat a nagy kétségbeesésemben:   -  Mi lesz most velem?   - Hogyan élem ezt túl...

Szerző: Aradi Adrián Tyndrum12 ~66 km, ~1100 m elevation gain 10h0m1s Mind ö ssze két ultra ( é ppen hogy 50 km f ö l ö ttiek) é s 0 k ö rversenyes tapasztalat mellett m é g 2019 nyar á n vicces ö tletnek tűnt benevezni a Tyndrum24, 12 ó r á s menet é re. 8 km-s k ö r, kev é s szint, főleg terep, mi baj lehet?  Azt á n az idő k ö zeledt é vel sz é pen elkezdett leolvadni a mosoly az arcomr ó l é s egyre t ö bb k é rdőjel ker ü lt olyan pontok k ö rny é k é re, mint a felk é sz ü lts é gem é s az időj á r á s. Ut ó bbi k ü l ö n ö sen izgalmasnak í g é rkezett, ugyanis Sk ó cia nyugati partvid é k é n m é g a k ö rny é khez m é rten is extr é m m ó don tud v á ltozni az időj á r á s, mindemellett esősebb, hidegebb é s szelesebb, mint Edinburgh é s k ö rny é ke, plusz Tyndrum m á r a h í res-h í rhedt Highlands als ó r é sz é hez tartozik.  Ennek megfelelően n é mi é rdeklőd é ssel vegyes f é lelemmel szeml é ltem janu á rt ó l az ottani k ö r ü lm é nye...

Szerző: Tóth Bius Tudjátok, én még csak alig több mint egy éve futok. Viszont, ez   az első olyan sport amiben kitartó vagyok. Kitartok, mert rengeteg jó futó vesz körbe akik inspirálnak. A CoffeeRUN csapat, élükön Mommával, több nekem mint egy futóközösség. Egy éve amikor lemerészkedtem a vasárnapi futásukra, már éreztem, hogy kincset találtam . Azóta sem változott a véleményem. Így, idén úgy döntöttem, hogy több időt és energiát fektetek a fejlődésembe. Ebben persze segítséget is kértem, Momma személyében . Szóval verseny. Ma volt a Suki Trail téli kiadása. Mi már tegnap Sukorón pihentünk Mamáméknál. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az egész gyerekkoromat itt tölthettem, így ismerem az ösvényeket. Nagypapámmal rendszeresen jártuk a Velencei-hegységet, úgyhogy a szívem egy része mindig idehúz. Ahogy nyáron , most is a rövid távot választottam. (13 km)  Reggel annyira le volt fagyva minden, hogy   a házból alig tudtunk kimenni. Úgy voltam...