Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2016

Emelt fővel

Kép
Szerző: Tarján Dénes
        1997-ben futottam az első maratont, egész jó idővel, 3 óra 35 körül. Tetszett, úgyhogy a következő években még egy csomót futottam, évente kettőt is. A teljesítménytúrák jó alapkondíciót adtak (voltam 130-ason is, 6 km/h-s átlaggal teljesítve), így 2001-ben sikerült egy 3:10-es eredményt is összehozni. Persze bután, elszaladva az első felét 1:28-cal, de még így is úgy maradt meg az emlékeimben, hogy nem volt maratoni fal, csak egy kis lassulás. Az érzések be tudják ám csapni az embert. Ekkor még nem fogtam föl, hogy mennyi kilométert kell beletenni egy igazán jó maratoni futásba. Egy papíros naplóba írtam a futásokat, ha jól emlékszem, 260 km-t hoztam össze januártól áprilisig, ami, valljuk be, nem nagy szám. Egy-két kósza maratonom volt még, hasonló felkészültséggel, de aztán jött életem szerelme, nekiálltunk építkezni, gyerekeket nevelni, és volt, hogy hónapokig nem futottam. Egy párszor összeszedtem magam, és összehoztam egy-egy maratont, de ezek se volt…

Balaton Szupermaraton élmények

Kép
Szerző: CoffeeRUN Momma

A tavalyi évhez képest elég merész vállalkozás volt neki szaladni az idei tókörnek. Az alapozási időszakban mindent csináltam, csak futni nem futottam.  Annyi, de annyi változás történt körülöttem, hogy csak a futásra szánt időmet tudtam megnyirbálni ahhoz, hogy minden másra jusson energiám. A stabilitást a rendszeres CoffeeRUN edzések és a pályabejárások jelentették számomra. Irtó ciki, de a cipőtesztelés okán kapott csodaszép ADIDAS cipőm is a polcon porosodott, mert ha eljutottam futni, akkor csak terepre mentem. Az első épkézláb hónapom a február volt, amikor már tudtam hosszúkat futni hétvégén, de éreztem, hogy ez édeskevés lesz. Eléggé túlbiztosítós típus vagyok, így hezitáltam egy kicsit a nevezésnél. Kell ez nekem? Egyből jött is a válasz! Kell! Egy hónap és itt van Sárvár, az lesz életem első 12 órása! Tökéletes edzés lesz ez a verseny. A verseny szó az esetemben leginkább arra utal, hogy önmagamat kell legyőznöm és a saját korlátaimon kell felülkereke…

Új élet, új remények, új utak

Kép
CoffeeRUN Lívi írása:
2015. szeptember végén költöztem fel Galyatetőre, tehát már bő négy hónapja itteni lakosnak számítok. Tisztában voltam vele, hogy minden megváltozik, de minden nap meglepődök, hogy mennyire. A napfelkelték, a napnyugták, az ég sokszínűsége és a természet ereje nap mint nap elvarázsol, és abba az illúzióba ringat, hogy nyaralok. De amennyire az időjárás sokszínű és gyorsan változó, úgy az én hangulatom is.

Négy hónap távlatából tudok néhány következtetést levonni, és persze sok kérdést vetek fel és birkózok a válaszokkal állandóan.
Hogy, milyen az élet a Mátrában? Közelítsük meg a kérdést futós aspektusból, mert a válasz nem merül ki annyiban, hogy „jó”. Lássuk a félelmeimet:
Eltévedés Galyatető 10 kilométeres körzetében már mondhatom, hogy minden turistautat ismerek, és kialakítottam az edzőköreimet is. Az első időszakban folyamatosan eltévedtem, annak ellenére hogy elágazásoktól elágazásokig haladtam. Ha kicsit elkalandoztam, már túl is futottam a jelzésen és eg…