Suki Trail egy Maci szemszögéből
Szerző: Tóth Bius
Tudjátok,
én még csak alig több mint egy éve futok. Viszont, ez az első olyan sport amiben kitartó vagyok. Kitartok,
mert rengeteg jó futó vesz körbe akik inspirálnak. A CoffeeRUN csapat, élükön
Mommával, több nekem mint egy futóközösség. Egy éve amikor lemerészkedtem a
vasárnapi futásukra, már éreztem, hogy kincset találtam . Azóta sem változott a
véleményem.
Így, idén úgy döntöttem, hogy több időt és energiát fektetek a fejlődésembe. Ebben
persze segítséget is kértem, Momma személyében .
Szóval
verseny. Ma volt a Suki Trail téli kiadása. Mi már tegnap Sukorón pihentünk
Mamáméknál. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az egész gyerekkoromat
itt tölthettem, így ismerem az ösvényeket. Nagypapámmal rendszeresen jártuk a
Velencei-hegységet, úgyhogy a szívem egy része mindig idehúz.
Ahogy
nyáron , most is a rövid távot választottam. (13 km)
Reggel annyira le volt
fagyva minden, hogy a házból alig
tudtunk kimenni. Úgy voltam vele, hogy biztos ami tuti elrakom a hómacskát az
övembe.
Miután
a hosszú távos CoffeeRUNosokkal (Szunyival és Zituval) megkonzultáltuk, hogy ki mit vesz fel, úgy
döntöttem, miután elbúcsúztattam őket, hogy felveszem a láncot . Sokan úgy
gondolták a rajtban, hogy indokolatlan de én így éreztem magam biztonságban.
3-2-1-
Dudaszó, indulás a faluból kifelé a
Meleg-hegy irányába. Volt egy kis mászás de hamar jött az ellenőrzőpont . Utána
egyenletes ösvényen meneteltem a frissítőpont irányába. Nem volt szükségem most
semmire így féltávnál. Nagyon vártam már a kedvenc szakaszomat, úgyhogy csak mentem
tovább. Szerintem a Velencei-hegység legszebb szakasza az Angelika forrástól
indul a piros háromszög irányába. Amikor 10 éves voltam egy több órás túra
során sikerült csak rábukkanni Papával. Ez volt az első igazi kalandom a
természetben . Azóta bennem van ez az érzés, mintha újra és újra felfedezném. Nem
egy hosszú szakasz de megéri elidőzni, ha erre jártok.
Miután
kinosztalgiáztam magam a Borjú-völgy felé vettem az irányt . Innen
már csak másfél km volt a célig . Nem siettem, nem is
tudok . 😃
Viccen
kívül, aki a hétvégén volt kint az erdőben az tudja miről beszélek. Olyan
mintha egy díszletben futottam volna.. Csodás fehér zúzmara borított mindent,
mint egy téli mesében. A talaj számomra pont kellően csúszós és fagyos.
Nekem
ez volt az első igazi téli versenyem.
Miután
feleszméltem már a faluban futottunk. Mire beértem Gergő a hosszú távról már
bent volt és meleg teával várt. 💓
A
Suki Trail útvonala nagyon jól futható. Nincsenek durva szintek és a jelölés
is jó volt. Én mindig eltévedek mert bambulok, de most számomra minden
egyértelmű volt.
Nyáron
1 km-el kevesebbet mutatott az órám ezen a versenyen és fél perccel volt több az
átlag tempóm.
Jól
éreztem magam és nem görcsöltem. Tudjátok manapság a social media világában
könnyű belecsúszni abba, hogy másokhoz
hasonlítsuk magunkat. Megtanultam, hogy sokkal tanulságosabb a saját
eredményeimet összehasonlítani. Az instagramon látottakat pedig meghagyom
inspirációnak nem kőbe vésett, egy az egyben követendő példának.
❤️❤️❤️
VálaszTörlés