CoffeeRUN Momma

A CoffeeRUN szervezője

Marton-Mlecsenkov Éva


2012-ben  kezdtem el komolyabban foglalkozni a futással, előtte nem túl sokat sportoltam. Természetesen annak idején engem is lekapott az aerobik láz, de hamar kigyógyultam belőle.
Második gyermekem születése után határoztam el, hogy valamit mozognom kell, mert rossz volt a közérzetem a túlsúlyom miatt, és olyan elfoglaltságra volt szükségem, ami nem volt időhöz kötve, mivel két kicsi gyerek mellett nagyon nehéz volt időt szakítani bármire is. A futás kézenfekvőnek tűnt, hiszen bármikor bele tudtam ugrani a cipőmbe, és el tudtam tűnni egy kis időre. Ez mára már eléggé kinőtte magát, és jelenleg az ultrafutásban feszegetem a határaimat.
A 2014-es év sok sikert hozott számomra, nevezhetnénk a nagy premierek évének. Első 6 órás verseny, első 81 km-em (Korinthosz.hu), első 100 km-em (Spártai 100-as), és amire a legbüszkébb vagyok, az a Győr - Budapest Ultramaraton győzelmem a női mezőnyben.
Azóta jó pár kilit beleraktam már a lábamba és szépen menetelek előre a "Szent Cél" érdekében, ami nem más, mint a Spartathlon!
Idén sikerült teljesítenem az Ultrabalaton 220 km-es távját, egyéniben. Ez egy újabb mérföldkő a futóéletemben.

A CoffeeRUNra is úgy tekintek, mintha a gyermekem lenne. Szeretettel nevelgetem, és boldogan tapasztalom, hogy egyre jobban cseperedik, fejlődik a szárnyaim alatt.





Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Salomon Szentendre Trail - Road to the unspeakable path

Kép
Szerző: Száva Kinga "Hotter than hell"  - “dúdolom” magamban. Azon filózom, hogy ez legyen mégis a címe a Strava bejegyzésnek erről a versenyről, miközben próbálok nem elájulni, vagy hányni a visegrádi frissítő után a kaptatón felfelé. Végül is vannak “normális” gondolataim, nyugtázom magamban. Pánczél Viki megmondta, készülj, nyílt szakasz, kaptató, rossz lesz, vigyél vizet. Az! Szerencsére előzöm csigalassúsággal, gyalogosan a potyatúrázókat, akik a jó idő miatt úgy gondolták, hogy felfedezik a magyar pilisi szépségeket (huszonhatezer másik lelkes pesti lakossal …). Túl uncsi megint számcímet adni egy futásnak, ráadásul köze sincs ahhoz, amit épp átélek.  Hogy magyarázod el mégis, hogy 10k-nál már ráz a hideg a melegtől, mert a tested utál?  Még jó, hogy megbeszéltük az élményeket Édesanyám, mert most kéne, hogy leülj. :) Fáj. Egyre jobban fáj, de úgy lassan mindenem. Az, hogy a combom egy merő vasbeton már az első km-től nem meglepő. Előző nap
További információk

CoffeeRunnerek a Zuppa Trail-en

Kép
Szerző: Varga Eszter Hétvégi hosszúra kerestem egy jó kis helyszínt Budapest környékén. A Vértesben még nem sokszor jártam, mindösszesen két alkalommal: néhány évvel ezelőtt egy nappali és egy éjszakai tájékozódási gyakorlat (túravezető tanfolyam) keretében és idén tavasszal egy hegyikerékpár (MTB) túrát terveztem oda. Az őszi Vértesben viszont még nem jártam, ideje volt felfedezni. A Groove Trails -nek köszönhetően pedig van is egy nagyon jó instant kör a környéken: a Zuppa Trail . Nagyon jó kis útvonalat terveztek, van benne minden, ami változatossá teszi az útvonalat: erdő, mező, patak, szurdok, hegytető, várrom, sasbérc, helyes kis falvak… és az ősznek köszönhetően rengeteg szín és egy kis sár is. Négyen indultunk útnak CoffeeRUN sporttársak: Timi, Andris és Bálint. Futókirándulást terveztünk és nem pályacsúcsot. Felfedezni és megismerni a környéket. Beszívni az erdő illatát, meglátni az út melletti gombát, felmászni a várromra és megcsodálni az őszi színeket. Ezúttal nem neveztün
További információk

A futás és Én - Juhász Attika története

Kép
Szerző: Juhász Attila Hol is kezdjem igazából, mert az időben vissza kell ugranom 3 évet, ugyanis ott kezdődött el minden. Emlékszem az utolsó Krav maga vizsgámon, amikor vége lett, azt mondta a vizsgáztató nekem, hogy ha még hagy küzdeni engem 2 percig, megbuktat. Azzal indokolta, hogy nincs állóképességem. Ajánlotta nekem a teljes életmód váltást és az étkezésben is mondott pár dolgot, majd megemlítette a futást is mint lehetséges sportot.  J Itt kezdődött el minden. Kezdetben közel 80 kg volt a testsúlyom és ugye nagy testsúllyal nem igazán lehet futni, tehát eleinte 1-2 km es távokkal kezdtem, ahogy mindenki más is csinálta. Az első pár futás nem is volt nevezhető futásnak, inkább csak kocogtam. Ahogy javult az állóképességem, úgy kezdtem ráérezni a futás adta szabadságra és a hobbi futás átalakult szenvedéllyé. Ahogy mondani szokták, elkapott engem is a gépszíj, vagy inkább a flow. :) Ki tudja, de rákaptam. Eleinte csak magamnak futkároztam. Élve
További információk